A szuggesztív kommunikáció az élet több területén is alkalmazható technika. Ha interperszonális (személyközi) információáramlásról van szó, akkor a beszélgetés tartalma nagyrészt pozitív hozzáállást és pozitív tartalmú üzenetek közlését jelenti a beszélő irányából a célszemély felé. Ennek egyik tipikus megjelenési formája az orvos-beteg kapcsolatban fedezhető fel, amikor is a gyógyító szándékosan odafigyel betege megszólítására, a diagnózisközlés formájára, az egész beteg felé való attitűdjére.

forrás: LinkedIn

 

Azonban ennek a fajta kommunikációnak létezik egy olyan formája is, amelynek lényege nem a személyközi térben keresendő. Ellenkezőleg. Ez a fajta kommunikáció befelé szól. Tőlem, nekem. Szép neve is van, mégpedig önszuggesztió, vagy kissé tudományosítva a dolgot, autoszuggesztió. Ennek a gondolkodásmódnak (de talán hívhatjuk terápiának is) egyik legelső és leghíresebb kutatója Emil Coué (1857. február 26. – 1926. július 2.) francia gyógyszerész, pszichológus volt. Sokat kutatott és gondolkodott olyan dolgokról, mint tudatos és tudattalan én, akarat és képzelet, hipnózis és szuggesztió. Ezek a témakörök Coué korában igen népszerű kutatási területek voltak a lélektanban, amit mi sem bizonyít jobban mint az a tény, hogy kortársa volt egy bizonyos Sigmund Freud (1856. május 6. – 1939. szeptember 23.). De Freud munkásságáról majd később szólunk.

forrás: venicepsychic.com

Visszatérve a fenti képen látható Coué publikációira, ő azt vallotta, hogy az autoszuggesztió az irányított képzelőerő hatása az ember testi és lelki állapotára. A félelmek, a lelki (pszichés) és testi (szomatikus) betegségek nem egyebek, mint a tudatalattiba vésődött világképünk megnyilvánulásai. Ha a tudatalattink képes fájdalmat és szenvedést előidézni, akkor szerinte a gondolkodásunk megváltoztatásával képes az ellenkezőjére is. Eme alapgondolat mentén Coué saját módszert dolgozott ki. Ennek lényege pedig a befelé szóló kommunikáció, egyfajta önprogramozásban áll. Szerinte olyan mondatokat kell ismételgetnünk magunkban, mint például „Minden nappal, minden szempontból egyre jobban és jobban vagyok.”, vagy ha valakinek krónikus fájdalmai vannak, akkor „Elmúlik.”. Ezeken túl a szerző ún. szervgyógyító mondatok ismételgetésére is ösztönzi olvasóit. Például mozgásszervi problémákra: „Örömmel fejezem ki gondolataimat mozgással és cselekvéssel, szeretlek testem.”. Vérnyomásproblémákra: „Lelkem egyensúlyban van, magabiztos vagyok és elfogadom mások személyiségét is.”. Diabétesz esetén: „Az élet számomra édes és tökéletes lelki egyensúlyban vagyok.”, és így tovább. Ez a módszer kiegészülhet saját készítésű mondatokkal is, amelyeket egyéni céljaink eléréshez használhatunk fel. A hangsúly a rendszeres gyakorlatokon, ismétléseken és a türelmen van. Nem várhatjuk ugyanis elménktől azt el, hogy évtizedekig tartó gondolkodásmódunkat egyik napról a másikra megváltoztatva azonnali eredményeket produkáljon. Egyébként az önfejlesztő irodalom majd’ minden alkotójának egyik legfontosabb üzenete az, hogy legyünk kitartóak, állhatatosak a gyakorlatok kivitelezésekor. Hiszen még ekkor is előfordulhat, hogy évekig kell várnunk az első komoly változásra, amely életünkben bekövetkezik. Legyünk hát kitartóak és türelmesek önmagunkkal!

forrás: taplaldazegeszseged.hu

Visszatérve az autoszuggesztió témaköréhez, akiket érdekel Emil Coué munkássága, azok számára jó hír, hogy a szerző elég sok könyve magyarul is megjelent. Ízelítőül és kedvcsinálónak néhány könyv cím, a teljesség igénye nélkül:

  • A gyógyítás legnagyobb titka
  • A belső csoda
  • Az önszuggesztió gyakorlata
  • Elméd gyógyító hatalma

 

Építő olvasást kívánok mindenkinek!

Szijj Levente