Most induló minisorozatunk az emberi értékekkel, értékrenddel foglalkozik. Hogy ennek mi köze az önfejlesztéshez, illetve, hogy a témának mi köze van a Be+ szemléletéhez, az a következő cikkekből kiderül.

Az „értékek” szó helyett használatos az „értékrend” kifejezés, amely emberi értékek halmazára vonatkozik. Ha értékrendről beszélünk, akkor szó lehet az egyén értékrendjéről, illetve egy-egy ideológia által preferált értékek gyűjteményéről. Modern felfogásban mindenképpen.

Mi ezúttal az egyéni értékrend témáját kezdjük boncolgatni. Mik is azok az értékek? Milyen funkcióval bírnak az egyén életében? Vannak egyetemes emberi értékek, vagy mindez csupán illúzió?

Definíció szerint emberi értékek jelentik vezérlő elveinket, a tágabb értelemben vett motivációinkat, ezek hatással vannak hozzáállásunkra és arra, ahogyan cselekszünk (Holmes). Szociológiai értelemben az értékek olyan kulturális alapelvek, amelyek kifejezik azt, hogy az adott társadalomban mit tartanak kívánatosnak és fontosnak, jónak vagy rossznak. Ezek összetétele, sorrendje történelmi korszakonként, illetve társadalmanként is változhatnak. Sőt, akár egyes társadalmi csoportok között is különbözhetnek. Hiszen gondoljunk csak bele, hogy bizonyos bűnözői csoportok tagjainak is lehetnek sajátos, közös értékei, amelyek azonban a többségi társadalom alapvető értékrendjével valószínűleg ellentétesek.

Az értékek meghatározását és mélyebb megértését segítendő, Shalom Schwartz, az egyetemes értékek területének egyik kiemelkedő kutatója hat, világosan megfogalmazott megközelítést ajánl, hogy betekintést nyerjünk az emberi értékek valódi világába:

1) Az értékek olyan meggyőződések, amely kibogozhatatlanul kapcsolódnak az érzelmekhez.

2) Az értékek olyan elérendő célokhoz kapcsolódnak, melyek a cselekvéseket motiválják.

3) Az értékek túlmutatnak az adott cselekedeteken és helyzeteken.

4) Az értékek mértékként vagy kritériumokként funkcionálnak, de mint ilyenek a mindennapi döntéshozatalaink során ritkán nyilvánulnak meg tudatosan.

5) Az értékek egymáshoz viszonyított fontosságuk szerint rendeződnek.

6) Több érték esetén az értékek relatív fontossága irányítja a cselekvést.

Forrás: pinterest.com

Szintén Schwartz több országra, kultúrára kiterjedő kutatásaiból tudjuk, hogy tíz olyan a feltételezettekhez nagyon hasonló értéktípust lehetett azonosítani, mely felismerhetően jelen van valamennyi kultúrában. Ezek az univerzalitás (pl. világbéke, bölcsesség, szépség, természetszeretet, egyenlőség, belső harmónia, szociális igazság), a jóindulat (pl. becsületes, megbocsátó, szellemi élet, segítőkész, barátság, szerelem, felelősségteljes), a tradicionalitás (pl. élet elfogadása, alázatos, független, hagyománytisztelet, mérsékelt), a konformitás (pl. önfegyelem, udvariasság, szülők tisztelete, engedelmesség), a biztonság (pl. a nemzet biztonsága, a család biztonsága, egészség, a társadalmi rend), a hatalom (pl. tekintély, gazdagság, szociális elismerés), teljesítmény (sikeres, tehetséges, okos, ambiciózus), a hedonizmus (pl. élvezet), az ösztönzés (pl. változatos élet, izgalmas élet, merészség) és az önállóság (pl. szabadság, bátorság, kreativitás, önbecsülés). Persze, ezeket a majd’ minden társadalomban/kultúrában meglévő értékeket tovább is lehet osztályozni, úgy, mint egyéni és kollektív érdekeket szolgáló értékek.

Jelen munkánkban mi az egyéni értékek körével foglalkozunk a következőkben. Egészen pontosan, eme témát érintő következő írásunkban. Abból ugyanis kiderül majd, hogy a fentebb leírt eszmefuttatásnak mi köze az egyéni fejlődéshez, az önfejlesztéshez, illetőleg annak ún. „jellemetikai” megközelítéséhez. A témakör teljes kibontásban tartsatok velünk!