Már az egészen aprócska gyermekektől is hallottam, ahogyan mesélték egymásnak, hogy éppen az édesanyja, édesapja, vagy éppen az óvónéni, tanítónéni „stresszes”.

Kevés olyan ember van kerek e világon, aki ne ismerné a „stresszt”, vagy legalábbis ne hallott volna róla. A stressz mindennapi életünk részévé vált. „Jaj, tiszta stressz vagyok!” „Stresszelek, hogy sikerüljön…” ,és morzsoljuk az ujjainkat, vagy idegesen szívjuk a cigarettát…

Forrás: m2mzona.hu

De tulajdonképpen mi a stressz? Egyáltalán jó vagy rossz dolog?

Azt tudtátok például, hogy a „stressz” szó, a hidak szakítószilárdságának megjelölésére szolgált, Selye János osztrák-magyar származású kanadai vegyész, belgyógyász, endokrinológus használta, és emelte át az orvostudományba? Többek között az ő kutatásai világítottak arra rá, hogy minden hatás, ami ér bennünket bizonyos válaszreakciókat vált ki szervezetünkből. Gondoljunk csak arra, hogy bizonyos szituációkban nő a vérnyomás, gyorsul pulzus és még sorolhatnánk.

Az agyban dől el, hogy mennyire fontos nekünk ez a helyzet, mit kell reagálnunk rá, egyáltalán tudunk e rá reagálni… Ha a behatást kifejezetten jónak ítéljük, és ez az örömszerzés izgalmával jár, akkor az akciókészültséghez öröm és kedélyfokozó hormonok társulnak (….), az állapotot eustressznek (…) azaz jó stressznek nevezzük, szemben a distresszel.[1]

A distressz nem más, mint a „rossz” stressz. Ha ilyen hatás ér minket, szervezetünk „leblokkol” és képtelenek vagyunk a cselekvésre.  „Se kép, se hang”! Egyfajta szorongásos állapot áll le, és szinte lebénulunk.

Ha ez az állapot gyakran ismétlődik akkor szervezetünk egy idő után elveszíti a harcot és feladja, és itt lépnek be az un. kimerüléses stresszbetegségek[2]. Idesorolhatjuk szív- és keringési rendszer betegségeit, függőségek kialakulását (gyógyszer-, alkohol-, drogfüggőség), depresszió…

Amikor ugyanis a lélek összeroppan, a test megbetegszik.[3]

Ma már a témában végzett kutatások rámutattak arra, hogy a test és a lélek gyakorlatilag együtt mozognak.  Érzelmi stressz hatására az immunrendszer is blokk alá kerül.

Dr Balázs Csaba professzor magyarázata szerint:

A lelki folyamatok alapvetően meghatározzák az idegrendszeren és az idegrendszer által előállított anyagokon keresztül az immunrendszer működését és kisiklását egyaránt. Ma már laboratóriumi tesztekkel is lehet igazolni, hogy vannak olyan hormonok, amelyek az immunrendszert stimulálják, és olyanok is, amelyek gátolják. Ha törekszünk az egyensúly fenntartására, akkor meg lehet előzni a betegségeket….Az elmúlt évtized egyik váratlan és nagy jelentőségű biológiai felismerése volt, hogy a pszicho-neuro-endokrin, vagyis a lelki, idegi és hormonális rendszer és az immunrendszer nemcsak kölcsönhatásban állnak egymással, hanem közös biokémiai jeleket használnak. Ennek a közös „nyelvnek” a megfejtése a molekuláris biológia és genetika legújabb eredményeinek segítségével vált lehetségessé. Innen tudjuk, hogy a gyulladásos elváltozások a bélben (például a vastagbélgyulladás), a magas vérnyomás, az asztma, bizonyos bőr- és szembetegségek vagy az ízületi gyulladások hátterében az esetek többségében a krónikusstressz-szindrómának nevezett folyamat áll.[1]

És, hogy mit tehetünk akkor, ha ezeket a distresszeket el szeretnénk kerülni? Barbara Fredrickson egészségpszichológus szerint, akkor nem szabadna munkába járni, kihívásokkal szembenézni, illetve a családtagjainkkal sem kellene találkoznunk. Lássuk be, ez szinte lehetetlen, hiszen ez maga az élet.

Ezért hát meg kell tanulnunk ezeket a stresszeket jól kezelni. És ez nem harcot jelent ellenük, hanem fel kell ismernünk azokat a lehetőségeket, amelyek segítenek nekünk ezekben a nehéz szituációkban.

Elsajátíthatunk különböző stresszkezelési technikákat, ez lehet akár a sport, autogén tréning, relaxáció, sokféle módszer közül választhatunk.

Legyen szó fizikai aktivitásról, vagy éppen ellazulásról a fontos, hogy megtaláljuk azt a módszert, amely a leghatékonyabban segít nekünk abban, hogy a feszültséget elsimítsuk, mert ahogy a közmondás is tartja: „azon, hogy a madarak a fejed fölött repkedjenek, nem tudsz változtatni, de azt megakadályozhatod, hogy fészket rakjanak a hajadban”!

Tóth Mária /stresszoldó terapeuta/

[1] Bagdy Emőke, Relaxáció, Megnyugvás, Belső Béke; Kulcslyuk Kiadó 2014; 24 old.

[2] Bagdy Emőke, Relaxáció, Megnyugvás, Belső Béke; Kulcslyuk Kiadó 2014

[3] http://www.szimpatika.hu/cikkek/5533/amikor_a_lelek_osszeroppan_a_test_is_megbetegszik/; 2017.07.11.