A meditáció egyre nagyobb divattá válik, kéz a kézben jár a jógával, az egészséges, tudatos életmóddal, de szerencsére ez nem csak egy hóbort, valóban számos előnye van annak, ha naponta 15 percre elengedjük a külvilág zaját és befelé figyelünk.

A meditáció kedvező pszichikai hatásait viszonylag rövid időn belül érezhetjük, hiszen kiegyensúlyozottságot, nagyobb nyugalmat, kisebb alvásigényt nyújt. A fizikai hatások is pár hónap alatt megtapasztalhatók, például normalizálódhat a vérnyomás és javulhat az emésztés, de ennél komolyabb változások is történhetnek a testben, melyekről a közelmúltban egyre érdekesebb kutatási eredmények jelentek meg.

Az amerikai Kaliforniai Egyetem Idegtudományi Laboratóriuma évek óta kutatja a meditáció agykéregre gyakorolt hatását, és azt figyelték meg, hogy a hosszú ideje gyakorlók agyában markánsabb az agykéreg tekervényezettsége, ami nagyobb kognitív teljesítményt jelez.  Mindez azért számít tudományos mérföldkőnek, mert sokáig úgy vélték, az agy tömege húszas éveink elejére eléri csúcstömegét, onnantól pedig lassan zsugorodni kezd. Azt feltételezték, hogy ebbe a folyamatba nem lehet beavatkozni, de ma már ismert, hogy az agy bizonyos mértékig idősebb korban is megőrzi plaszticitását, azaz az elmélyedés hatására fizikailag is képes megváltozni. Korábbi vizsgálatok már azt is kimutatták, hogy a régóta meditálóknál mind az agy szürkeállományának, mind a fehérállományának tömege növekedett, ami azért érdekes, mert az agykérgi idegsejtek száma felnőtt korban csak nagyon ritka esetben változik.

A meditáció ezen kívül más élettani hatásokkal is jár, egy másik kutatás szerint a vele járó stresszoldás és relaxáció előnyösen hat az előrehaladott koszorúér-betegségben élőkre.

Mindennek tudatában pedig nem marad más hátra, mint elkezdeni. Találjunk magunknak 15 szabad percet, a nap bármely szakaszában, kapcsoljuk ki a telefonunkat, csukjuk be az ablakot, húzzuk be a függönyt, vagy csak döntsük el, hogy az a kis idő ott, akkor a miénk, és ne foglalkozzunk a külső zajokkal. Üljünk a földre egy párnára, a székre, vagy éppen az ágyra, sőt választhatjuk a fekvő pozícióit is (bár ebben az esetben nagyobb az esélye annak, hogy elalszunk), hunyjuk le a szemünket és lélegezzünk mélyen. Feltehetően cikáznak majd a gondolataink, de ne foglalkozzunk velük, csak a légzésre figyeljünk. Idővel egyre közelebb érezzük majd magunkhoz ezt az állapotot, sőt azzal is számolnunk kell, hogy megszeretjük és észrevétlenül a napi rutinunk részévé válik!

Hamarosan részletesebben is foglalkozunk a témával, bemutatjuk a különböző meditációs technikákat, így idővel eldönthetjük, melyik forma passzol hozzánk leginkább. Tartsatok velünk! 🙂