Mint ahogyan azt tőlünk megszokhattátok, arra szeretünk koncentrálni, ami előrevisz minket. Hiszünk abban, hogy képesek vagyunk a változásra, jóllehet ez a legtöbbször nem jön egyik napról a másikra. Tenni kell érte, és ahhoz, hogy valóban megváltozzon az életünk, érdemes felmérni a jelenlegi szokásainkat, kibányászni rögzült mintáinkat, beépült hiedelmeinket, elcsípni a visszatérő zavaró gondolatokat és szembenézni a félelmeinkkel. Nem is olyan kis meló ez, igaz? Viszont van egy jó hírünk! Elég, ha egyszerre csak egy lépést teszel előre. Ez a lépés most annyit takar, hogy szemügyre vesszük, miben tér el az optimista ember hozzáállása a pesszimista gondolkodásmódtól.

  1. Könnyedén kihatnak rá a környezeti hatások, és a körülötte lévő emberek, azaz ha éppen rossz a hangulat, hajlamos azonosulni vele.

Az optimista ember ezzel szemben arra törekszik, hogy megtartsa személyes lelki békéjét, hiszen tudja, hogy a környezetét és a körülötte lévőket nem tudja megváltoztatni, kizárólag a saját hangulatáért felel.

  1. Gyakran panaszkodik.

Azaz pont az ellenkezője igaz az optimista gondolkodásmódra. Helyette előtérbe kerülnek azok a témák, amelyek előreviszik a beszélgetést, legyen szó egészségmegőrzésről, boldogságról, személyes fejlődésről.

  1. Ahelyett, hogy eldöntené, a másik ember biztosan nem tud neki újat mutatni…

Inkább megerősíti őt abban, amiben jó, hiszen legyünk őszinték, mindenkinek vannak jó tulajdonságai, és biztosak vagyunk abban, hogy dicsérettel sokkal többet érhetünk el,  mint  az állandó kritizálással.

  1. Az a pohár csak félig van tele – gondolják sokan.

Pedig ez fordítva is ugyanennyire igaz, azaz ha a félig teli poharat látjuk, máris észrevesszük mindazt, ami már adott, és így válsághelyzetben is képesek leszünk a dolgok napos oldalát látni.

  1. Arra számít, hogy kudarcot vall.

Az optimista ember pont az ellenkezőjére számít. Ő a dolgok lehető legjobb kimenetelére összpontosít, ennek fényében a lehető legtöbbet hozza ki magából, és így a legjobb eredményt várja.

  1. Az irigység helyett

Őszintén tud örülni mások sikereinek.

  1. A múltban él

Azaz nem. Az optimista ember a múltbéli hibákon való kesergés helyett szívesebben mozog a jelen pillanatban, azaz a „most-ból” kiindulva teremti meg annak a jövőnek az alapjait, amelyre vágyik.

  1. A gyakori homlokráncolás és aggódó tekintet helyett

Szívesebben „viseli” mosolygós arcát, és bátran meg is mutatja másoknak, mondjuk az utcán, vagy a bolti kasszánál.

  1. Kritizál másokat.

Igazából nem. Az optimista ember ahelyett, hogy mások dolgaival foglalkozna, inkább magára összpontosít, és a saját hiányosságait igyekszik kijavítani és áthidalni.

  1. Lobbanékony, haraggal reagál és lassan, sok idő után bocsájt meg.

Az optimista tudja, hogy az élet itt és most zajlik, így ha szeretnénk igazán szép emlékeket gyűjteni és kihozni magunkból a legtöbbet, akkor nincs idő a haragra és a dühre, helyette inkább az őszinte és a nyílt kommunikációtól várja a megoldást.

Még egy jó hírünk van: Az optimizmus csupán egy szokás, ami tanulható. A pozitív gondolatok és pozitív reakciók rendszeres ismétlésével egy idő után automatikusan az optimista „válaszgomb” kapcsol be az agyban, így a kihívást jelentő helyzetekben is képessé válhatunk arra, hogy lássuk a napos oldalt.